2011. szeptember 12., hétfő

VASSAL - Új modulok

A napokban új modulok lettek elérhetőek a VASSAL rendszerhez. Nézzük meg melyek ezek.

A Royal Tank Corps -ról nem tudok túl sokat mondani nektek. Egy nem túl komplex magazin wargame, mely az I. világháború idejét eleveníti meg. Harcolhatunk gyalogosokkal, lovas és páncélos egységekkel, illetve bevethetjük a nehéztüzérséget is az ellenség ellen.



A No Retreat: The Russian Front játékról nemrég már hírt adtam. Ez egy korábban megjelent nagy sikerű wargame, "felturbózott" változata. A Victory Point Games kiadó nevéhez köthető játékot a neves GMT Games adta ki, igényesebb grafikával és jobb minőségben, valamint beletette a dobozba a játékhoz tartozó két kis kiegészítőt is. A II. válágháború keleti frontján küzdhetünk meg ellenfelünkkel. Alacsony komplexitás és rövid játékidő jellemzi.

A None But Heroes a Multi-Man Publishing idei megjelenésű játéka. Nagyjából egyórás játékmenet mellett  játszhatjuk újra az Amerikai Polgárháború nagy csatáit. Rengeteg counter és vaskos szabálykönyv jellemzi a játékot. Ennek ellenére a nehézsége nem kirívó.

Mindhárom játék Vassal modulja elérhető ezen a linken.

Ajánló - Sekigahara játéktanítás

Ma éjszaka 2:30 perces kezdéssel a Sekigahara: Unification of Japan játék kerül bemutatásra a GMT Games Kiadó szokásos játéktanításának keretén belül. Egy frissen kiadott block wargame-ről van szó, különösen szép grafikával. A szabályok alapján a könyedebb játékok közé sorolható és több egyedi megoldást is tartalmaz. Kártyavezérelt mechanizmust használ, de egy teljesen új formában. Mindenkinek ajánlom figyelmébe.
A tanítás most is a VASSAL rendszeren és a Ventrillo rendszeren keresztül történik majd, a részletekről bővebben olvashattok itt (angol nyelvű).

Évforduló - Marathóni csata

A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben. Bár a pontos dátum nem ismert, a történészek általánosan elfogadottként szeptember 12-t tartják a csata időpontjának. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert. A perzsák fő ereje a lovas és gyalogos íjászokban rejlett, akik gyors mozgással váratlan csapást mértek az ellenségre, majd visszahúzódtak, hogy más irányból támadjanak. Ezért a perzsák kerülték a közelharcot, mert az íjak nagyobb távolságból hatékonyak, s mert könnyű vértjeik és pajzsaik nem nyújtottak elegendő védelmet. Az athéniak csak nehéz gyalogsággal, hoplitákkal készültek az ütközetre. Ezek a harcosok rövid vaskarddal és három méter hosszú, vashegyű lándzsával voltak felszerelve. Bronzból való sisakjuk az orrot és az arcot is védte. Mellvértet, lábszárpáncélzatot, kezükön bőrkötést viseltek, és nehéz bronzpajzzsal védték a testüket. Ez a felszerelés elsősorban a közelharcra tette alkalmassá őket. Harci alakzatuk a phalanx volt, amelyben zárt hadrendben, egymást erősítve és a nehéz felszerelésük nyújtotta lendületet is kihasználva harcoltak. A phalanx valóságos lándzsaerdő volt. Az athéni csapatok rohamot indítottak, így a perzsáknak egyszerűen nem volt módjuk, idejük, alkalmuk arra, hogy hajítódárdáikat és íjaikat megfelelően kihasználják - az elesett 192 görög nagyobb része minden bizonnyal még a rohamozás közben kapott sebet. A perzsa távolfegyvereknek a hoplita roham alatt legfeljebb egy „sortűznyi” idejük volt. Amikorra a két sereg közvetlen kontaktusba (azaz közelharcba) került, a perzsáknak fikarcnyi esélyük sem maradt. Milthiádész stratégiája az erőviszonyokat a görögök javára változtatta meg, taktikájában pedig kihasználta a hopliták adottságait - győzelme ennek tudható be.
 

WARGAME BLOG © 2008. Chaotic Soul :: Converted by Randomness