Évforduló - Che Guevara halála

Ernesto Rafael Guevara de la Serna, ismertebb nevén Che Guevara, vagy egyszerűen Che orvos, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, kubai miniszter. Bár Argentínában látta meg a napvilágot, Fidel Castro 1959-ben „született” kubai állampolgárnak nyilvánította. A kubai forradalom egyik legendás vezetője, később a kubai Nemzeti Földreform Intézet, majd a Kubai Nemzeti Bank elnöke, 1961-1965 között ipari miniszter volt. Egy kudarcot vallott kongói kísérlet után Bolíviába próbálta meg a kubai forradalmat „exportálni”, de a hatóságok elfogták és 1967. október 9-én kivégezték. Korabeli és mai politikai megítélése egyaránt ellentmondásos. Rajongói a humanista forradalmárt látják benne, erkölcsi szigorát, az emberi méltóság és szabadság iránti elkötelezettségét méltatják, baloldali bírálói forrófejű politikai kalandornak, jobboldali ellenfelei hidegvérű tömeggyilkosnak tekintik. Dél-Amerikában sokan egyfajta apokrif szentként tisztelik.

Évforduló - Balkáni háborúk

1912. október 8-án II. Miklós támogatásával a Balkán Szövetségbe tömörült Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro háborút indít a Török Birodalom ellen. Céljuk a török uralom felszámolása, Makedónia, Trákia és Albánia annektálása. Már a XIX. század második felétől kezdve a Balkán a nemzetközi politikai egyik válsággóca volt. Az európai nagyhatalmak terjeszkedési törekvései és a balkáni népek önállósági törekvései újabb és újabb feszültségekhez vezetnek. Március 3. és október 6. között Oroszország diplomáciai közvetítéssel a balkáni államok szerződések sorát kötötték egymással. A pánszlávizmus jelszavával a cár hatalmának növekedését reméli attól, ha sikerül kiszorítani a Török Birodalmat a Balkánról. A cár már korábban is, mint a szláv nyelvű és görögkeleti vallású népek védelmezője lépett fel, a balkáni politika viszályaiban. (forrás: Múlt-kor)