Ajánló - No End In Sight

A pár nappal ezelőtti Labyrinth játékismertetőhöz kapcsolódva, most figyelmetekbe ajánlok egy tényfeltáró dokumentumfilmet. A film feldolgozza Irak 2003-as megszállását és annak teljes szervezetlenségét és átgondolatlanságát. Aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, annak érdemes rászánnia azt a bő másfél órát. Sok szempontból elgondolkodtató és figyelemre méltó tényeket tartalmaz.

Most álljon itt a film hivatalos ismertetője:
Az eredeti tervek szerint az Amerikai Egyesült Államok már 2003 második felében, pár hónappal az iraki invázió megindítása után, már csak egy alacsony létszámú, megszálló haderőt állomásoztatott volna Irakban és nyugodtan élvezhette volna az ország olajtartalékainak megszerzéséből származó hasznot. Az irakiaknak felszabadítóként kellett volna ünnepelniük az amerikaiakat, akik elhozták a békét és a szabadságot és elüldözték a gonosz diktátort Saddam Hussein-t.
A valóságban azonban teljesen máshogy alakultak a dolgok mint ahogy azt néhányan eltervezték a Fehér Házban. 2007-ig több mint 5000 amerikai katona halt meg és több mint 20 000 megsebesült a megszállás közben, a jelentősebb harccselekmények befejezése után. Az iraki polgári áldozatok száma meghaladta a 600 ezret és több mint 3 millióan menekültek el az országból. Az amerikai hadsereg és a velük szövetséges iraki erők csak az ország bizonyos részeit irányítja és sok területen irányítanak a különböző milíciák és egyéb fegyveres csoportok.
De mik voltak azok a hibák, amit az amerikaiak elkövettek Irak megszállása során, amik miatt ez a helyzet alakult ki és nem az az állapot, amit ők megálmodtak. Az amerikaiak egyáltalán nem tervezték meg előre a megszállást és szinte minden elkövethető hibát elkövettek, amit csak el lehetett követni.
Ez a film a résztvevők megkérdezésével veszi végre a megszállás előzményeit és egész folyamatát, sorra véve a hibák tömkelegét, amit elkövettek az amerikaiak.

Évforduló - Gaugamélai csata

A gaugamélai csata i. e. 331. október 1-én a mai Moszul és Erbíl (ókori Arba-Ilú, később Arbéla) mellett zajlott. A Nagy Sándor vezette makedón csapatok a számbeli fölényben lévő, III. Dareiosz vezette perzsákkal ütköztek meg. Ez a csata a Nagy Sándor néven is ismert görög-makedón király leghíresebb ütközete, melyben döntő csapást mért a perzsa birodalomra.
A szemben álló felek közül az egyik a legkorszerűbb taktikát, stratégiát és fegyverzetet alkalmazó hadsereg volt, míg a másik avítt fegyverzetet, idegen taktikát vonultatott fel. Mindezek mellett III. Alexandrosz csak igen szerencsés körülmények együttes fennállása miatt nyerhette meg ezt a csatát, amelyet a mai hadtörténészek taktikai mesterműként emlegetnek. Az ütközet után Alexandrosz előtt ellenállás nélkül nyitotta meg kapuit Babilon városa, ahova fényes diadalmenet közepette bevonult serege élén. A perzsák elismerték új nagykirályuknak, cserébe meghagyta őket javaikban és a magas rangúakat sem mozdította el abban az esetben, ha azok meghódoltak előtte.